Vízerőművek
-
Készült: 2005. november 05. szombat
Tartalomjegyzék
Egyik legfejlettebb technikai megoldás a szivattyús-tározós erőmű, amely az energiaigények hullámzását egyenlítheti ki. Napközben termelt áramával vizet szivattyúznak fel egy magasan elhelyezkedő tározóba, majd az esti csúcsfogyasztások idején a vizet az erőmű turbináira visszaengedve áramot termelnek, amit ekkor már az elektromos hálózatba táplálnak. A világban mintegy 200 ilyen erőmű működik, és az energiagazdálkodásban egyre nélkülözhetetlenebbek.
Mozgó víz azonban nemcsak a szárazföldeken található, hanem az óceánokban és a szárazföldek partjain is. A legismertebb óceáni áramlás a Golf-áramlat, mely energiájának lehorgonyzott alulcsapó vízikerekekkel történõ kiaknázására több terv is készült. A megvalósításukra azonban nincs túl sok remény, ugyanúgy mint annak a tervnek, ami a Gibraltári-szorost kívánta egy gáttal és erõmûvel elzárni, azért, hogy a Földközi tengerbe áramló óceáni víztömegek energiáját hasznosítsa.
Hazánkban a vízenergia felhasználása a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. Az ország akkori területén (1885-ben) egy felmérés szerint 22647 vízikerék és 99 turbina üzemelt. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőművé alakítottak át, amelyek már csak áramot termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pinkán, a Kis-Rábán, késõbb pedig a Repcén a Lajtán és a Séden. A ma üzemelő 100 kW-nál kisebb teljesítményű vízerőművek több mint fele a második világháború előtt épült. 1953-tól az áramellátási problémák miatt ismét előtérbe kerültek a hazai kis vízfolyások vízerő-hasznosítási kérdései. Párhuzamosan folyt az országos hálózatra dolgozó, illetve az egy-egy település önálló villamosenergia-ellátását biztosító törpe vízerőművek létesítése. 1960-ig a jó karban lévõ vízimalmok többségét átalakították, ezután azonban újabbak már alig létesültek.
Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, melyből kinyerhető energia a
teljes hasznosítás esetén 7000-7500 millió kWh. Ehhez képest a helyzet az, hogy a Dunán jelenleg nincs, és a belátható jövőben valószínűleg nem is lesz villamos energia termelésére alkalmas létesítmény, a Tiszán két erőmû található, a tiszalöki és a kiskörei, 11,5 ill. 28 MW beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű. A Rábán és a Hernádon, illetve ezek mellékfolyóin üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége.
Bemutató egy vizerőmű működéséről. (új ablakban)
Uniós projektek
