Hunyadi Mátyás Általános Iskola
-
Készült: 2018. január 23. kedd
Az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola szervezeti jellemzői
Iskolánk Oroszlány - az egykor neves bányászváros - harmadik iskolájaként 1962-ben kezdte meg működését a város szívében. Két ütemben épült: az egyik szárny 1962-ben, a másik 1970-ben, ezáltal külön került elhelyezésre az alsó és a felső tagozat. Az intézmény kedvező fekvésű, a város szívében helyezkedik el. kezdettől fogva aktív szerepet játszik a város oktatási, kulturális és sport életében. és e területeken elért eredményeivel gazdagítja, és öregbiti Oroszlány város jó hírnevét.
Az iskola a KDOP, TÁMOP és TIOP pályázatok támogatásával megújult, felszereltsége kiváló, minden tanteremben IKT eszközök állnak a diákok és pedagógusok rendelkezésére. Könyvtára a TIOP pályázatnak köszönhetően IKT eszközökkel jól felszerelt, a tájékoztatást és a kölcsönzést ezek segítségével oldja meg a könyvtáros. Minden tantárgy oktatásához megfelelő szaktanterem áll rendelkezésre.
Az iskola az alapító okiratának megfelelően nyolc osztályos általános iskola. Évfolyamonként három, illetve négy tanulócsoporttal működik. Ezek közül a "b" matematika irányultságú, az "a,c,d" általános képzést nyújtó osztály. Az osztályokba a Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján kerülnek a gyerekek, de a tanulmányi előmenetel lehetővé teszi az átjárhatóságot a matematika irányultságú és az általános tantervű osztályok között. A matematika irányultságú oktatás célja: a matematikai ismeretek, összefüggések magasabb színvonalú, elmélyültebb megismerése, a matematikai intelligencia fejlesztése.
Szeretnénk elérni, hogy a tanulók tárgyi tudásában, főleg matematika tantárgyban többlettudás mutatkozzon.
A tanulói létszám évek óta magas annak ellenére, hogy a városban a gyereklétszám drasztikusan csökkent az elmúlt években. Az iskola iránti érdeklődés fennmaradt a szülők és tanulók részéről, a beiskolázásnál figyelembe vesszük a halmozottan hátrányos helyzetű diákok arányát is, így a város általános iskoláiban a kiegyenlítődés a jellemző ezen terűleten. Az elmúlt tanévekben, 28-30 osztályban, 650 fő körüli tanuló tanult. A gyerekekkel 55 fős nevelőtestület foglalkozik. A tanárok körében kicsi a fluktuáció, sokan itt végezték az általános iskolai tanulmányaikat. Az iskola tanulmányi átlaga évek óta 3,8 - 3,9 között van. A végzős tanulók döntő többsége gimnáziumba és szakközépiskolába jelentkezett és döntően első megjelölt helyen nyert felvételt.
Iskolánk arculatának kialakításakor figyelembe vettük a szülők, a pedagógusok és a tanulók véleményeit, igényeit, a helyi lehetőségeket, személyi és tárgyi feltételeinket. Igazodtunk a társadalmi elvárásokhoz, eddigi eredményeinkhez és hagyományainkhoz. Az iskola a szülőkkel jó kapcsolatot épített ki. Alapítvány is támogatja az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. Munkánkat meghatározza a pedagógiai programban elfogadott hitvallásunk:
"Olyan iskolát szeretnénk, ahol diák, pedagógus és szülő egyaránt jól érzi magát, és együtt dolgozik a közös cél eléréséért, a jövő nemzedékének felnevelése érdekében."
A tanulók képességeinek fejlesztése a nevelés-oktatás alapvető feladata. Iskolánkban arra törekszünk, hogy mind a kiemelkedő, mind a sajátos nevelést igénylő tanulók fejlesztésére a lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. Napközi, tanulószoba, szakkörök, korrepetálások, fejlesztő pedagógusok és külső szakemberek segítik - szükség szerint - a tanulókat a fejlődésben.
Az Unióban a közoktatás az egyik olyan alrendszer, amelyet a közösség nemzeti ügynek tekint, és olyan közös fejlesztési programokat kínál a tagországok számára, amelyeknek középpontjában a közös európai kultúrkincs oktatási tartalmakká transzformálása, továbbá az európai polgár nevelése áll.
A magyar közoktatás jövőjének kulcskérdése, miként lehet az iskolák mind szélesebb körét az előbb említett feladatok műhelyévé tenni úgy, hogy közben megőrizzék mindazokat az értékeket, amelyeket a magyar nemzeti fejlődés felhalmozott. A társadalmi-gazdasági átalakulás olyan kompetenciákat igényel - nem csak a pedagógusoktól -, hanem a társadalom valamennyi tagjától, amelyekben kulcskérdéssé vált az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, felkészülés és képesség. Ez nyitottságot, flexibilitást, alkalmazkodóképességet, hatékony problémamegoldó képességet, kreativitást kíván. Meg kell erősíteni a szociális kompetenciákat, az együttműködési /kooperációs/ és kommunikációs képességeket, önvédelmi és túlélési stratégiákkal kell ellátni az egyéneket, s képessé kell tenni mindenkit a kommunikáció alkalmazására nemcsak anyanyelvi szinten, hanem idegen nyelven is. Fel kell készíteni a társadalom valamennyi tagját az információs és telekommunikációs technológia alkalmazására. Ez nem megy egyik napról a másikra. A folyamat alfája és omegája maga az iskola, a tudás közvetítője pedig a pedagógus.